Álmatlanságaim

Álmatlanságaim havában elgondolkodok.
Miként tekintenek rám kívülről, s
Magam szemében sokra tartott vagyok.
Valójában milyen ember vagyok?

Egyedül és csendben.
Magányom, magam vagyok.
Gondolkodom.

Zakatolnak a szavak és az azzá formált mondatok,
S közben feltépet sebeimet marcangolva nyalogatom.
Problémáim űrjében keresem buzgón
Kérdéseimre önmagam milyen választ adok .